Nem gondoltam volna, hogy még egyszer arra vetemedek, hogy éjszaka írogatok... Csak sajnos Balázs teljesen kétségbe ejtett. Megkérdezte, miért szedem én a gyógyszert, majd utána azt, hogy miért szar az életem?! Édes! Jó kérdés! Neki nem tudtam hantázni, egyből levágta mi a szitu. Azt mondta hitel ide vagy oda, lépj ki ebből a kapcsolatból, amíg nem késő. Nincs apelláta. Rohadtul le van szarva, hogy fent tudnám-e magam tartani vagy sem. A következő bölcs mondata ez volt. "Pénzt bármikor lehet keresni, életed csak egy van!" Milyen rohadtul igaz, bár még ezen sosem gondolkoztam. Nem akarom elhagyni! Nem rossz ember ő, szeretem. Attól meg rohadtul félek, hogy másnak meg nem kellenék. Max arra, hogy megb*sszon és jó napot. Az én hisztijeimet, dühkitöréseimet senki nem fogja tolerálni. Tényleg néha(?) kibírhatatlan vagyok. Bár ha nyugodt lennék, nem biztos, hogy ilyen lennék. Nem tudom. Egyszer már elhagytam, nem akarom még egyszer összetörni. Azt mondták a 7. év mindig kritikus, de én mindig csak röhögtem rajta, mert nekünk már évek óta az. Kész. Nem akarom elhagyni. Nem a legjobb az életem, de lehetne sokkal rosszabb is. Bár ha abba gondolok bele, hogy létezik tényleg sors ismétlődés, akkor jó nagy szarban vagyok.
Egy nap alatt 3 külömböző ember kérdezte meg, hogy miért vagyok depressziós (nem is ismernek szinte)? Jó kérdés. Tényleg az lennék, csak nem vettem észre? Bár régen nem voltam ilyen ez tény. De lehet, csak azért mert akkor még gyerek voltam. Már kezdek felnőni... :D Csak nem hagy. Az a mocskos nagy igazság, hogy nem voltam soha egyedülálló. Soha nem tudtam igazából milyen az, mikor csak azért dolgozol, hogy a kenyered meglegyen, és csak magadra számíthatsz. Ezt az érzést soha nem éltem át. Kellene nekem idő, hogy egyedül legyek, hogy egyedül tartsam el magam. Nagyon ragaszkodom Zolihoz. Miért? Szeret ő engem a maga módján, de ez nekem már nem elég. Igazából még mindig azt a 16 éves kis fruskát szereti, akit annak idején magába bolondított. Kis ajándékok, meg miegymás. Ez most is megvan. Csak már nem elég. Néhány kedves, őszinte szó sokkal többet jelente, mint az, hogy este hazaér, leteszi a pultra a kis kólácskámat, meg a nasikámat és nem is beszélünk. Mióta együtt vagyunk, eltelt 7 év. Rengeteget változtunk, csak elfelejtettük egymást újra megismerni.
Tények:
- 23 éves vagyok (még fiatal)
- pánikbeteg, vagy agórafóbiás, vagy depis (vagy mind 1xre)
- cukorbeteg (még élhető)
- 7 éve élek a pasimmal (szép teljesítmény)
- 2 hitel van a nevemen (látszik, h hülye vagyok)
- kb 100at tudok keresni havonta (éhenhalni sok, megélni kevés)
- próbaidős vagyok (majd csak elmúlik)
- szar gyerekkorom volt (túl kéne lépni)
- tettem valamit, amitől akkor jól éreztem magam (:D)
Mi akarok?
- még élni pár évet (buli, barátok...)
- boldogságot (tenni kell érte)
- egészséget (nincs pénzem orvosra) <- (és most rögtön cáfolok, mert az embernek mindig arra van ideje és pénze amire akarja, hogy legyen. Ha örömet akarok szerezni az emberemnek, akkor indulás előtt 5 perccel még le tudom ...., ha akarom. Ha nem, azt mondom, nincs időm rá.)
- nyugalmat (csak egyedül lehet)
- egy férfit, aki megbecsül (ha van bennem mit megbecsülni)
- mocskosul berúgni (gyorsan elintézhető)
- egy férfit, akinek nem kell sör esténként, hogy elviseljen (ennyire gáz vagyok?)
- hitelmenetsséget (jó vicc, 2 milka után)
- egy Qrva jót szexelni valakivel, aki odafigyel rám, akinek akkor és ott én vagyok az egyetlen, az istennő, az kinek teljesíteni akarja minden vágyát (van ilyen, vagy csak elaludtam és álmodom?)
- többet melózni (kevesebbet lenni itthon)
Mi valósítható meg, míg együtt vagyunk?
- buli? Vele kizárt, nélküle válóok
- boldogság? Talán, de nem sok esély van rá
- egészség? Kizárt. Más a fontossági sorrendünk
- nyugalom? Kizárt.
- megbecsülés? Megérdemlen egyáltalán?
- berúgás? Az megy egyedül is... :D
- sör nélküli pasi? Régen Zolinak sem kellett, bár régen nekem sem kellett nyugitabi!
- hitelmentesség? Házat eladni, ergó szakítás
- Qrva jó szex? Ki vállalkozik? :P
- több meló? Zoli nem engedi
Úgy látom a statisztikám szerint, hogy teljes életet éljek, el kell hagynom. Nem akarom. Egyrészt, mert nem nulláról, hanem mínuszról indulnék. Másrészt meg szeretem. Várok a csodára. Ennyire szőke lennék mégis?
